filterbuborék

A 2016. év ifjúsági szava a filterbuborék lett, s ezt a decemberi eredmények alapján a Múzeumok Éjszakája eseménysorozat keretében sikerült hivatalosan is bejelenteni júniusban a Magyar Nyelv Múzeumában (Széphalom, Sátoraljaújhely).

(A szó innen származtatható: filter bubble.)
(Szintén ismert elnevezése: szűrőbuborék)

Egyéb érdekes kifejezések mellett kapott most érdemi sajtófigyelmet a szó. A többit nem emelem ki - kapnak elég hangsúlyt most amúgy is. Ez a szó releváns a kommunikáció tekintetében, ezért muszáj megemlékeznem róla.

Egyéb zsűrizett kategória volt az antiszavak csoportja is, mely besorolás mondható talán pejoratív megközelítésnek. Azonban a többi kategóriánál nem jöttem rá, számít-e, hogy a szavaknak pozitív, vagy negatív a társadalmi megítélése. (Tehát trendi, hype-olt, szexi, de vajon milyen értelemben?)

Talán jobb is így. Mindenki döntse el maga, igaz?

Filter Bubble (főnév) definíciója:

"A situation in which an Internet user encounters only information and opinions that conform to and reinforce their own beliefs, caused by algorithms that personalize an individual’s online experience.

Exapmle: the personalization of the web could gradually isolate individual users into their own filter bubbles."

(oxforddictionaries.com)

Lényegében: az algoritmusok világában tehát nem kell aggódnunk. Csak olyan hírt kapunk, ami nem zökkent ki minket a komfortzónánkból.

Na de mikor és hogyan is definiáltam azt, és kinek?
Ami tény: ez lett az egyik "év szava".

S bármilyen is éppen, mindig érdemes dolgozni rajta ;)

(kép forrása: blog.redcaffeine.com)

Tibiatya kavart egyet

Mindenképpen egyedülálló kommunikációs csavar-özön.

A trágár kifejezéseken kéretik felülkerekedni, mert az érdekes része nem az. Mondjuk, hogy ezek a nyomatékosítás és megrökönyítés eszközei.

A (kommunikációs) eljárás, valamint a következtetésük elgondolkoztató. Érdekes stratégiai húzás-színfolt - mondhatni, gerilla stílus, vagy kamikáze akció - kis hazánk, olykor kissé egyhangú hírzajában.

Amúgy nem követem őket (Humbák Művek, Tibi atya hivatalos kocsmabrandje és webshopja), de örülök, hogy most foglalkoztam velük kicsit.

Legyen bármi is a valódi ok és a cél (a Facebook oldaluk lekapcsolására), mindenképpen érdemes megfigyelni a hatást, a generált híreket, a közvetlen és közvetett forgalmat, amit maga az eset eredményezett.
Sokan sokat adnának egy ilyen méretű hírkeltésért. S végül is van áldozata az eljárásnak? Ez negatív kampány?

Bravo.

http://tibiatya.blogstar.hu/2017/06/15/ujra-itt-basszatok-meg-/39326/

álhírek

Algoritmusok és munkaerő buuumm a legnagyobbaknál - Fb, Google - csak, hogy szűrjék az álhíreket.
S mindeközben, ha nem tekintjük az ízléstelen, vagy egyenesen etikátlan verzióit, akkor azért sokszor művészi, kreatív, pimasz propaganda.
új világ
új kommunikáció

Bőhm Kornél (Spindoc alapító) áprilisi Vírus Klub előadása.
(A Vírus Klub előadásai a dogmatikus gondolkozással és az érdektelenséggel veszik fel a harcot, széles körben és közérthető nyelven.)

a MACIról

kicsit döcög, de az enyém :)

Örömmel beszéltem a MACI - Magyar Civilszervezetek kommunikációs kampányról, a magyar civilekről, az 1% felajánlásról és annak hasznáról. Köszönjük a lehetőséget Bonum TV!
Néha talán kicsit általánosság-szagúak a válaszaim, de hogyan választhatnék ennyi jó példa közül, amennyit a magyar civilek nyújtanak, ha egyszer a MACI pártatlanul képvisel minden jó civil kezdeményezést?!
Szerintem a lényeg amúgy valahol 9:20 és 9:37 között.
Kicsit "túltoltam" a gesztikulálást, a mimikát meg nem is kicsit, de egyelőre ilyen van.
Még jó, hogy ennyi időm volt, hogy jó kérdések adtak iránymutatást - köszönet, Jákfalvy Kata -, és hogy hálás témával mehettem!

Watch video!

a XXI. századi cégek emberei 'aka' 10 Professions from the Future

Ilyet is ritkán teszek: lényegében csak tartalmat népszerűsítek.
Köszönet a
- Startup Safary Budapest 2017 szervezőinek, akik remek eszközt választottak a giga-eseményük PR kommunikációjához,
- a haszon.hu szerkesztőségének a finoman átalakított lead-ért, no és persze a közölt cikkért,
- illetve a Funzine-nak, ami még angol verziót is megjelentetett.
  (the English version)

DeCosse könyvillusztrációja 1982-ből
(kép forrása: smithsonianmag.com)

Az én olvasatomban: a tudatosan szervezett (stratégiai) és minőségi kommunikáció továbbra sem váltható ki AI droidokkal, mert
az embernek ember kell.
Egyre inkább, hát még az "átdigitalizált" világban.
(s még csak nem is ellentmondás)

Nekem mindenképpen kedvez a cikk listája. Hajrá, kommunikáció!

(kép forrása: pieria.co.uk)

átérezni

Nem kell szeretni senkit, sőt, el lehet határolódni mindentől, ami menekülőkkel kapcsolatos.
S nem szeretnék rossz álmokat sem okozni senki számára.
Mi több, az sem érdekel, hogy propaganda része-e a videó.

De amíg kimenekítésben reménykedő civilekkel, köztük gyerekekkel történhet ilyen Aleppo-ban (Szíria) és környékén, addig, aki nem is próbál segíteni az ottaniaknak a túlélésben, vagy legalább az újrakezdésben, az örüljön annak, hogy nem tudja átérezni a helyzetüket.
(legalább egy elrebegett őszinte fohásszal)

Bocsánatot kérek, tudom, hogy megrázó. Azért osztom most meg, mert megrázott engem is.

Nem teszek ide képet.
https://www.facebook.com/Channel4News/videos/10154754599691939/

kimaradt március

Robog az életem.

Robog az életünk.

Egyedül és együtt - még a TEDxDanubia 2017 is erre a gondolatra épül.

S nincs itt semmi negatív felhang, csupán a tény, hogy az embernek meg kell tudnia tenni dolgokat egyedül, de közben nem szabad elfelednie, hogy nincs egyedül.

Mert nem vagy egyedül és kész.

Az elmúlt hónapok rohamos léptekben vesznek a távolba.

Engem a kommunikáció,

az emberek közötti interakció minőségi formájának szolgálata hajt.

Ezt élvezem, mindig is ezt szerettem.

No és a koncepcionalitást.

S ha a kettő együtt áll, mi kellhetne még?

kép: infaustus.wordpress.com

Álmatlan éjszakáim, és a lelkesedéstől fűtött nappalaim izgalmait pedig talán leginkább ezek a pontok foglalják össze. Köszönöm Vuray György eddigi segítségét is, és szerintem találkozunk még.

(Ilyen világban írhatnék a civil aktualitásokról, vagy a "politikáról" is, de inkább nem.)

Milyen gyakran gondolod, hogy Szűrőbuborékban élsz?

Pár hónapja Fehér Katalin - akinek Digitalizáció és új média című könyve szintén itt figyel a polcon, gondos átolvasásra várva - felhívta a figyelmemet erre a tanulmányra. Ma végre sikerült figyelmesen feldolgoznom.
Köszi Kati! ;)

forrás: themachinestarts.com (a tanulmány illusztrációi közül)

"A motivációnál is erősebb azonban az elköteleződés és az együttműködés lehetősége a felhasználók számára Marczewski (2014) vizsgálata szerint. Az eredmény a figyelem megragadása és lekötése, cselekvés-aktiválás, tanulás-elősegítés és problémamegoldás (Kapp 2012), amely egyre beljebb viszi a felhasználót az elköteleződési spirálba." (idézet a tanulmányból)

... no és a WAZE, kicsit máshonnan nézve...

De ebben a munkában is megcsillan a valahova tartozás, a közösség igényének gondolatisága. Azonban lassan kezdem érteni: nem lenne már egyszerűbb offline, de az is muszáj.

Mennyi erő van egy közösségben?

Annyi, amennyi a tagjaiban.

Mennyi van bennük?

Végeláthatatlan.

Ha csak abból indulunk ki, hogy mindenki egyedi, hogy nincs két egyforma ember, máris elkezdhetjük összeszorozni az egyes képességeket, tudásokat, ismereteket. Felbecsülhetetlen.

forrás: chineseposters.net

Miben van az ereje egy közösségnek?

A létezésében.

Abban, hogy egyre nagyobb igény fogalmazódik meg iránta, irántuk. Az individualizmus ideje, azt hiszem, leáldozóban. Vannak egyéniségek - én is az vagyok, mind azok vagyunk.... ("Én neem!" - mondja egy hang a tömegből :) ) -, de ez nem jelenti azt, hogy ne vágynánk egyre inkább ismét tartozni valahova. Talán a fogyasztói társadalom újabb és újabb termékei már nem elégítik ki a személyes igényeket. Sőt, elgondolkoztató: az újítások egyre inkább mutatnak a közös felhasználás, a folyamatos kommunikáció irányába. (Persze, ennek is megvan a veszélye, mert már nehezebb elcsendesedni, kikapcsolni, magunkba fordulni, de ez már túl nagy téma lenne egyetlen bejegyzéshez. Vissza...) Volt egy IWIW, majd jött a Facebook, a világ legértékesebb márkája a Google. Előbbi tönkrement. Egyesek szerint azért, mert nem nyújtotta a Hírfolyam feature-t. Vagyis csak magadat nézegethetted, meg mások profilját, de nem volt benne folytonos kapcsolódási lehetőség. Utóbbiak azonban egyre többet tudnak rólunk, mert kihasználjuk az általuk nyújtott összekapcsoltság lehetőségét.

forrás: hollywoodreporter.com

Igen tudom, az információ hatalom, de nem ér semmit, és áramolni sem tud, ha magányos "szigetlakók" agytekervényeiben futkos csak ide-oda. Tehát ismét, azért hatalom, mert közösségekben létezünk.

Mire jó egy közösség?

Mire nem? Egy közösség összehoz, életben tart, lelkesít, megvéd, támogat, lehetsz benne egyéniség (!), és lehetsz benne tömeg is. Megtart, vagy épp elenged. Biztosít számodra kedvezményeket - előnyt, akár piacit is (! Community-Based Purchase™ !) -, valamit, sőt, akár sok dolgot, amik Neked hiányoznak, amik Téged kiegészítenek, amiktől teljesebb lehetsz. "Van akinek ez kell, van akinek az."

a Community-Based Purchase ™ / közösségi vásárlás egy régi példaképe
kép forrás: silversurfers.com

No és még mit ad?

Együttes erőt. Ezért bátrabbak a keménykedők is hordában, de ez a destruktív erő mintája. Hadd mondjak jobbakat: elvi közösségek, lelki közösségek, azonos hitűek (nem vallás!), tudományos tömörülések, azonos érdeklődésűek, hobbi közösségek, jól működő lakóközösségek, akkor már érdekcsoportok, vagy fan clubok, szakmai trösztök. Mi több: egy szervezet, vagy egy vállalat?!

Bármelyiket nézzük, s lehetne sorolni még sokfélét, mindet néhány közös vonás jellemez, de egyet mindegyik birtokol, a tagok részéről, s ez felbecsülhetetlen:

a közösségbe vetett bizalom.

(Durva: még akkor is, ha terrorizált, vagyis például félelemtől motivált a tag!)

Közösségben szinte bármi megvalósítható. A multidiszciplináris közösségek persze még egy kicsit szerencsésebbek, mint a... mert ők már szinte egy kibuc... no de minek is hasonlítgatni a közösségeket. Hiszen az elején mondtam, hogy annyi képesség és tehetség, ahány ember. Így aztán annyi közösség is. Akkor meg milyen alapon lehetne egyik jobb, vagy kevésbé jobb, ha a bizalom megvan. Mindegyiknek van egyedisége, páratlan ereje, amint az egyes tagjainak is. A kérdés, hogy felismerik-e, s tudnak-e élni vele.

Fontos! Én nem csak virtuális közösségekről beszélek! Ellenkezőleg, folyamatosan a hagyományos, "összejövős" közösségek (community / kommuna ?) járnak a fejemben.

(Egykor az volt a gond az új PC világgal, hogy a szülők szerint a gyerekek antiszociálissá váltak. Vajon továbbra is veszélye ez az online létnek? Vagy ez a valós veszélye?)

De a közösségek lényege mégis csak az, hogy Léteznek. És ha tagja vagy egynek is, már többre vagy képes. S nincs ember, aki ne lehetne tagja egy közösségnek, ha igazán szeretne az lenni. Csak esetleg nem jót választ. De akkor érdemes keresni, jót, megfelelőt keresni.

Mert a közösség... az Közösség.

forrás: communityleadershipsummit.com

Tollak és virágok

Az absztrakt korát éljük.

Én ezt most valahogyan nagyon tudom szeretni.
Mint egy képtárban: újra és újra elragadja a tekintetemet, visszamegyek, kicsit megállok előtte, jól megnézem magamnak. Hogy bevésődjön. Hogy beszélgetni is tudjak róla, alkalmasint, ha lehetőség adódik rá, a művésszel magával is.

Aztán majd letörlöm gondosan, hogy újabb jöhessen a helyére.

Naszádos Vicián (2014- ): Tollak és virágok (krétarajz, festett acéllemez)