indulj el: március 2018

2018. március 28., szerda

nincs blamázs

Az ember legnagyobb ellensége önmaga. Ezt sokan mondták már, például Buddha is.
Továbbá az is tény, hogy sokaknak szinte fizikai nehézséget okoz egy döntést meghozni.

Most tehát mindenki csak önmagát győzze le legalább, menjen, és hozzon döntést.
Közös ország, közös felelősség. Fotelból hangoskodni blamázs.

Amúgy, ha ezek segítségével könnyebb döntened:
- az Andrássy Egyetem és a netPOL (Politikai Kommunikációs Hálózat) már 2014 óta online tesztekkel segíti a tájékozódást közéleti kérdésekben. Aktuális tesztjük a 2018-as országgyűlési választást veszi górcső alá: https://www.vokskabin.hu/

- Hasonló kezdeményezés, a Bibó-Heller-Rajk szakkolik megvalósításában: http://www.kireszavazz.hu

Lelkesítésként pedig:

Szösszenet Archívum

Ismerős ismerősének az ismerőse
ismerhet Téged, vagy Te magad vagy,
vagy nem vagy?
Vagy vagy? Vagy-vagy? Vagy?

(...)

A Szentlélek 7 ajándéka:
1. Bölcsesség
2. Értelem
3. Jótanács
4. Tudomány
5. Lelki erősség
6. Jámborság
7. Istenfélelem

(...)

DE amiről talán kevesebb szó esik:
A Szentlélek gyümölcsei: tökéletességek, amelyeket a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéit. Az Egyház hagyománya tizenkettőt sorol föl: „szeretet, öröm, békesség, türelem, béketűrés, jóság, kedvesség, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság”
(Gal 5,22-23; vö. Ef 5,9; Jak 3,18 ).

(...)

"Miért az egy? Bár egy a lényeg.
De volt! És nincsen semmi.
Múlik a lesz, megállt a régen,
Titok: miért a lenni? Miért élni és mért nem élni?
Hisz oly mindegy a lét.
Kinyitni, becsukni? Leülni,
Állni? Minek bontani szét?"

(...)

"Romantikus lélek vagy - szögezte le kicsit megvetően Miklós."

(...)

"Amíg erő van a lábamban futni fogok, mert a Földön tanultam meg járni és így hozzá tartozom.

Amíg erő van a karomban úszni fogok, mert a vízben kezdődött az életem és így hozzá tartozom.

Amíg játék lakik a szívemben kerékpározni fogok, mert a gyermekkor boldog szabadsága lakik e két kerékben. És a játék örök.

A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kisemberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra.

A lehetetlen nem tény.
A lehetetlen vélemény.
A lehetetlen nem kinyilvánítás.
A lehetetlen kihívás.
A lehetetlen lehetőség.
A lehetetlen múló pillanat.

A lehetetlen nem létezik."

(...)

"(Isten nappalijában járva)
Nem kerülte el a figyelmét, hogy a szoba ízlésesen van díszítve, olyan rajzokkal és tárgyakkal, amelyek gyermekek által készített műalkotásoknak látszottak. Azon tűnődött, hogy vajon az asszony ugyanúgy értékeli ezeket az alkotásokat, mint bármely szülő tenné, aki nagyon szereti a gyermekét. Ez talán azt mutatja, hogy milyen nagyra értékel mindent, amit őszinte szívből adnak neki, ahogyan csak a gyermekek tudnak adni."

(...)

Ha fúj a szél… a szél előtt meghajol minden. Olyan, mintha a Szentlélek elsuhanna a fák között, s a természet meghajol, tiszteletét kimutatva előtte.
Az eső… az eső, mint mennyei frissítő mosás. Akár az öröm, akár a bánat könnyei, mint megtisztító folyam elmossák, mi előbb volt, s felfrissülést hoznak a Földnek.

(...)

Belül mindig mosolygok. S amikor írok, ezt engedem ki a kalitkájából. Legyen a kedvem éppen visszafogottabb akár, a leírt szavakba bele tudnak rejtőzni az öröm legapróbb megnyilvánulásai is.

(...)

Az élet telik, múlik, így, úgy, amúgy. Amúgy... fel kell nőni, meg kell érni. Elérni... Hosszú az út... nézzük innen.

(...)

Twenty years from now you will be more disappointed by the things you didn't do than by the ones you did do. So throw off the bowlines. Sail away from the safe harbor. Catch the trade winds in your sails. Explore. Dream. Discover.