"Abban vagyunk szabadok, amiben kontrollált formában válunk alkalmassá arra,
hogy az adottságainkat, készségeinket megéljük."

2016. október 26., szerda

emberség

Higgadt előadásmód, súlyos, és megfontolandó üzenet:
"generációk roppanhatnak bele"

S e tekintetben egészen mindegy, éppen milyen kormány van, vagy milyen volt és milyen lesz. Az emberség - mondhatjuk, szolidaritás - van veszélyben. Ez nem politika, ez "h u m a n  b e i n g".

Kustánczi Norbert újságíró videóriportja


2016. október 20., csütörtök

Népkül ™


Ma elkezdem a saját " #epic, avagy #klasszikus " sorozatomat.
Ezeket a hívószavakat egy jó ideje kedvelem, de most jött el az ideje, hogy bevezessem "idegen szavasításra" (csak ejtsd: epik), illetve, a cím második felét pedig, mondhatni, "magyarosítva, és jelentést bővítve" (vö.: classic - ezt ejtsd: klaeszik).
(Vicián is elkezdte már a classic elsajátítását - családi szlogenként. Köszönet az egykori fogalom-definiálásért, Henry!)

Azt hiszem, egy - ezekre a kifejezésekre is - méltó témával indulok el. Ugyanis van itt #pr, #civil, civil tudatosság és sok más. Bárcsak mondhatnám, hogy #CSR is, de ehhez egyéb vállalati szintű döntés kellett volna, ami vezethetett volna egy ilyen nemes kezdeményezéshez.

Kár tovább magyarázni, majd a sorozat - ha lesz illő tartalom - igazolja az "emoword"-jeimet.
Fedél NÉPkül HVG cikk
kép forrás, igen: atv.hu

2016. október 1., szombat

Civil-módi, civil dolog

(ez a bejegyzés egy hosszabb fajta)
felvetésre felvetéssel szeptember 23-án, délután, az alábbiak szerint:

Kedves MACI (Magyar Civilszervezetek),

(...) Megmaradok majd a teoretikus felvetés szintjén, hiszen nincs (még?) képletem a megoldásra, de hátha lesz értelme közösen, együtt gondolkozni mindezen.

     A kérdés bennem egy jó ideje az, hogy a MACI nagyon jó kezdeményezés volt arra, hogy a civil szféra résztvevői ismerjék meg egymást, tudjanak egymásról, sőt, erősítsék egymást küldetéseik megvalósításában, már csak az egymásról tudás erejébe kapaszkodva, vagyis, hogy: „sokan vagyunk”. Érezhesse mindenki, hogy egy nagy egész része, amennyiben A Civil Szektor tekinthető egy nagy halmaznak.

Mint hű tag, figyelve a kezdetek óta a MACItól/n keresztül érkező megszólításokat – direkt hagytam nekik időt –, az eddigieket összegezve, és kicsit elnagyolva úgy mondanám, az lett, hogy a tagszervezetek a saját eseményeikre küldenek meghívót, vagy a saját kezdeményezésük támogatására buzdítják a többi civilt. Tekintet nélkül érdeklődési, működési területre. Ez bennem egy dolgot erősített: lehetek bármennyire nyitott személyiség – tényleg igazán az vagyok –, ha egyszer van egy érdeklődési köröm, vagy egy bizonyos típusú civil/szociális érzékenységem (és ennek a perifériái), attól még nem vagyok mindenre kíváncsi, sőt, van, ami egyáltalán nem az én területem, ez van. (Jó, hogy így van, és nem mindenkit ugyanaz érdekel!) Azonban ez bennem egy idő után inkább azt kezdte erősíteni, hogy mennyire mások vagyunk, mi, civilek.

Na, és innen a felvetés: vajon nem kontraproduktív a jelenlegi MACI-állapot? Nem lehet, hogy mások is azzal találkoztak egyre csak, hogy „ez más…, ez nem az, amit őőő…, ez sem nekem szól…” mire egyszerre elkezdünk elidegenedni, mi, civilek. Pedig megerősítem, a MACI terv pazar.

Persze, a közös haszon mindig értékes, a közös kampányolás az 1%-ért. Annak mindenki örül, ha kap. Ezért ezt se kezeljük elhanyagolható trivialitásként. Ugyanis talán innen érdemes mégis elindulni. Hiszen a legegyszerűbb marketing fifika is az, hogy először adj valamit, utána „kérj”. MACI ad, civilek kapnak, eddig jó is lehet.


Végül pedig Civilnek lenni, amolyan civil dolog, igen. De jó lenne, ha azt is kijelenthetnénk, hogy ez mára már trendi, szexi. Ha eljutunk ide, akkor már nem lesz gond a szervezeteknek a toborzás, a fundraising/crowdfunding stb. Én naiv lelkesedéssel hiszek ennek racionális megvalósíthatóságában, de azért ennek eléréséhez még nincs kikövezve az út. Érdemes érte tenni, de egyben csatolnom kell a felvetésemhez, hogy a civil massza (mondjuk, mint mass) annyira egységes dolog csak, mint egy Critical Mass tömege: mindenki szeret kerekeken gurulni, de sok féle járgány van, s mindenkinek más típusú tetszik, sőt, nem is biztos, hogy tudnám, vagy akarnám hajtani egyiket-másikat.

     Most itt lezárnám a felvetést, ígértem, hogy teoretikus lesz és felvetés, még csak nem is kérdés. De remélem, követhető a felvetésem: jó lenne, ha a MACI bevonzaná a civileket, különösen azokat, akik csatlakoztak hozzá. Nem üdvös, ha szétrebbent a sokszínűséggel. Annál üdvösebb persze, ha végül ez lesz a szexepilje – majd –, hogy sokszínűen egységes. De például adhatna lehetőséget először a „hasonszőrűeknek” például csoportozni (workshop). Ez nem kell, hogy klikkesedéshez vezessen, ellenkezőleg, utána már a kis közösségek közösségi ereje bátorságot adhat a közös közeledéshez csoportok, érdekképviseletek között. (5 „köz-” egyetlen mondatban) De ha ez meg sem történne – a korábban emlegetett „jó, hogy nem mindenki ugyanazt” miatt –, már akkor is nagy eredményt hozhat a rokonlelkek szövetségessé boronálása.

Köszönöm, hogy leírhattam.
Hajrá!