"Abban vagyunk szabadok, amiben kontrollált formában válunk alkalmassá arra,
hogy az adottságainkat, készségeinket megéljük."

2017. szeptember 29., péntek

Életen át tartó

A TEDxConversations Program, illetve annak egyik nagykövete, Faludi Orsi meghívásának hála - köszi Orsi! ;) - többedmagammal a minap elgondolkozhattam azon, mit is jelent az életen át tartó tanulás. Úgy mentem oda, hogy majd elmondom, nekem mennyit számít a gyakorlatias oktatás, mennyire meghatározó személyes tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő emberektől alázattal kitanulni szakterületeket, illetve, hogy az oktatási rendszer(ek) így, meg úgy.

Aztán arra jutottam a beszélgetés közben, hogy a legjobb, amit tehetek, ha magamat tanulom egy életen át.
Hiszen minél jobban ismerem önmagam képességeit, határait, erősségeit és gyengeségeit, s minél nyitottabb őszinteséggel vállalom fel ezeket, illetve dolgozom kijavításukon, vagy fejlesztésükön, annál inkább leszek képes természetesen és asszertíven viselkedni, igazán hozzám illő feladatokat vállalni és ellátni, képviselni magamat és másokat adott környezetben, s mindezeket követve gyakorlatilag élvezettel megszerezhető tudásanyagokat sajátítani el, használni és adni tovább. 
forrás: yourtrainingedge.com
Az asztaltársaság arra is segített felfigyelni, hogy tulajdonképpen az emberiség, sőt, az egész evolúciós fejlődés is egy tanulási folyamat. Vagyis tanul a test (is), az anyag (*). De az elmúlt 20-25 év nagy adománya, hogy a laikusok számára is elérhetővé vált szakkönyvek, lélekbúvár tananyagok, know-how-k :) és fejlesztő kurzusok lehetővé teszik az autodidaktikus lelki tanulást (is). Vagyis a szellem (*) is. (Persze utóbbiban mindenkor segítségünkre voltak és vannak, de legalább is lehetnek szakemberek és egyházi, vagy hitéleti védőhálók, de ezek opcionális megoldások, mert lássuk be, nem találja meg magát/amit keres mindenki ezekben.)

S mindezeken átívelve az elején triviálisnak tekintett, lexikális tudásra törekvő elméleti, tudományos tanulás témája egyszerre hangsúlyát vesztette. Pedig az is mekkora élmény!

Továbbá téma volt, hogy kitől tanulni, amire bedobtam a minket tanító saját filterbuborékaink veszélyét. (Avagy, a szűrőbuborék.) S az is felmerült, hogy nekem mindig azt mondták, azért járjak iskolába, hogy megtanuljak tanulni.

"Már elfogadjuk a tényt, hogy a tanulás egy életen át tartó folyamat
annak érdekében, hogy lépést tartsunk a változással.
És ezzel együtt a legnyomasztóbb feladat
megtanítani embereknek, hogyan kell tanulni."
(Peter Drucker)

Tanulj meg: létezni, együtt-élni, tudni és alkotni.
(a Bloom Collaborative egy folyamatábrája alapján)

forrás: benchmarkpsychology.com.au


2017. szeptember 4., hétfő

egy egészségesebb és boldogabb hely

A Nemzeti Túllövés Napja az a dátum, amikor a kalkulációk alapján egy ország lakossága kifosztja a rendelkezésére álló környezetét arra az évre. Szebben: ekkor kimerítjük az ország területén található ökoszisztémák által az adott évre fenntarthatóan előállított erőforrásmennyiségeket.

kép forrása: intunrelated.wordpress.com

Kitöltöttem egy kérdőívet is (https://www.greencred.me/footprintcalculator/) a biztonság kedvéért: az jött ki, hogy ha 7,5 milliárdan lennék, akkor nekünk 2,21 Földre lenne szükségünk. Több eltérő kalkuláció, így lista létezik a lábnyomaink becslésére, s bár ezzel az eredménnyel még mindig jobb vagyok (/vagyunk?), mint pl. az örmények (2,28), hát még a qatariak (11,68), de így is kissé elkenődtem, mert azt képzeltem, én egészen tudatosan élek.

Idén a National Overshoot Day Magyarországon szeptember 22. lesz. A CEEweb és a GreenDependent szervezetek erre elindítottak egy kezdeményezést (sajtóközlemény: HUN / ENG), e határidő elodázása érdekében. A felhívásukra pedig én is reagáltam, mert szeretném, ha még lenne egy darabig legalább 1 Föld, s azért is, mert azt is odaírták, hogy:
"Make Hungary a healthier and happier place to live, do your bit!"
S hát ez is erős érv :D