"Abban vagyunk szabadok, amiben kontrollált formában válunk alkalmassá arra,
hogy az adottságainkat, készségeinket megéljük."

2016. augusztus 31., szerda

spanyol mondás

Mindnyájunkban
van valami
a muzsikusból,
a költőből
s a bolondból...

kép forrás: pinterest




We all have
a little bit of
musician,
poet and
crazy person
in ourselves.

2016. augusztus 30., kedd

látni és nem meghalni

Őriztem egy régi újságcikket. Egy darabról, amit Sárival néztünk meg a Strand-en.

A papír elöregedett, megsárgult, elszakadt. Ez természetes, ugye. (#Evening Standard, London)
Vajon a blog bejegyzéseknek mi lesz a sorsuk öt év után?
Remélem, a csatolt link megtalálható lesz, például.

standard.co.uk/goingout/theatre/in-a-forest-dark-and-deep-fails-to-find-any-depth


2016. július 21., csütörtök

fészekrakás

Minden anyuka másként éli meg a várandósság utolsó heteit/napjait.
Ha már alig bírnak is a nagy hassal, azért egy jó lekvár befőzés, vagy uborka kovászolás nem árthat. (?)
Kinek, ahogy.

A másik nemről pedig még ennyit:

2016. május 29., vasárnap

kisfiam születésnapjára

Szülőnek lenni

Gyermekeid nem a te gyermekeid.
A saját maga után sóvárgó Élet fiai és leányai.
Általad, de nem belőled jöttek a világra.
Bár veled vannak, mégsem a tiéid,
És nekik adhatod szeretetedet, ám a gondolataidat nem,
Mert saját eszméiket követik.
Hajlékot nyújthatsz testüknek, a lelküknek azonban nem,
Mert az a holnap házában lakozik, melybe te még álmaidban sem léphetsz.


Törekedhetsz szeretni őket, de viszonzást ne várj ezért,
Hisz az élet nem néz vissza, mit sem törődik a tegnappal.

Te vagy az íj, melyből gyermekeid eleven nyílként röppenek tova.
Az íjász látja a jelet a végtelen ösvényen, és hatalmával meghajlít téged, hogy nyilai sebesen és messzire szállhassanak.
Legyen hajlásod boldogság az íjász kezében;
Mert bár szereti a kiröppenő nyilat, de nem kevésbé szereti az íjat is, mely helyt marad.
Kahlil Gibran