"Abban vagyunk szabadok, amiben kontrollált formában válunk alkalmassá arra,
hogy az adottságainkat, készségeinket megéljük."

2018. május 11., péntek

indul a Friendraiser

Az elmúlt hónapban érdemben átcsoportosítottam, és megsokszoroztam a blog-energiáimat egy új kihívásra szánva szabad kapacitásaimat.
De ennek köszönhetően kb. 4,5 hónappal a projekt beindítása után ma bejelenthetem, hogy elindult a friendraiser.hu!

Nagy öröm ez számomra! Az új felületet a tudatos kommunikáció iránti szakmai és egyéni elköteleződésem egészen izgalmas megjelen(tet)ési formájaként fogom tudni használni és hasznosítani. Magam, és céljaim szerint mások hasznára egyaránt.



A friendraiser fő célja a PR és marketing eszközeivel az érdemi,
strukturált, jó és aktív kapcsolat kialakítása és fenntartása
vállalata és annak érintettjei között.
A megvalósítás során az érintettek előnyben részesítését
a vállalat stratégiájának kiszolgálásával
egyszerre kell tudni sikerre vinni.

2018. március 28., szerda

nincs blamázs

Az ember legnagyobb ellensége önmaga. Ezt sokan mondták már, például Buddha is.
Továbbá az is tény, hogy sokaknak szinte fizikai nehézséget okoz egy döntést meghozni.

Most tehát mindenki csak önmagát győzze le legalább, menjen, és hozzon döntést.
Közös ország, közös felelősség. Fotelból hangoskodni blamázs.

Amúgy, ha ezek segítségével könnyebb döntened:
- az Andrássy Egyetem és a netPOL (Politikai Kommunikációs Hálózat) már 2014 óta online tesztekkel segíti a tájékozódást közéleti kérdésekben. Aktuális tesztjük a 2018-as országgyűlési választást veszi górcső alá: https://www.vokskabin.hu/

- Hasonló kezdeményezés, a Bibó-Heller-Rajk szakkolik megvalósításában: http://www.kireszavazz.hu

Lelkesítésként pedig:

2018. február 2., péntek

kérdésnek tűnő sóhajra

(a "Négyeshatos" tömegében valahol, egy elhaló, költői kérdésnek tűnő sóhaj)

- ahh, miért nincs a pestieknek személyes terük?

- Mert az a vidék romantikájának luxusa.

kép forrása: westsidetoastmasters.com

2018. január 28., vasárnap

most akkor ezek a statisztikai adatok nekünk jók, vagy sem?

Nem kívántam belemenni egy filozófiai kérdésbe, végül mégis az lett az egészből.

Gondoltam, megjegyzem majd mások szórakoztatására is - mert vannak azért a listának valóban szórakoztató elemei -, hogy ezek és ezek az amerikai Forbes véleménye/adatgyűjtése alapján a 2017-es év legtöbbet kereső youtuberei. (Erről a magyar Forbes is beszámolt.) Érdekes lehet a szinte értelmezhetetlenül magas (állítólagos) kereseti összeg is, de nekem egyszerűen már az is komoly jelentéssel bírt, hogy a ma oly népszerű online kommunikációs csatornán belül az egyik, kiemelkedően népszerű kommunikációs forma, a mozgóképes információnyújtás kizárólag ezzel foglalkozó jelenleg legsikeresebb felületén, a YouTube-on milyen témák dübörögnek a legjobban - az egyik legnagyobb előállító és fogyasztó társadalom, az amerikaiak körében.
S persze itt meg is állhatnék, jó szórakozást kívánva a színes társasághoz.

források: metro.co.uk / tubefilter.com / wikia.com
De ennél a pontnál kapott bennem egy pofont az egész téma. Márpedig egy olyan megközelítést, hogy elgondolkozzam a következőn:
- Akkor most jó az a világnak, hogy sokunknak olyan jó dolga van, hogy ezek a szórakoztatóipari szereplők ilyen összegeket keresve ilyen - maximum "csak szórakoztató", de inkább "lényegtelen" - információkkal láthatnak el minket?
- Vagy: igazából nincs mit tenni, a "kenyeret és cirkuszt" elve örökké élni fog, és a szórakoztatás aktuális, tömegesen elérhető formái mindig is szükségesek lesznek az emberek "jóllakatásához"?
- Tehát akkor igazából jó nekünk, hogy "csak" ilyesmikkel kell, hogy foglalkozzon a sok ember (persze ez nem minden ember!), vagy igazából nem jó nekünk, mert minek annyi szórakoztatás, ide nekünk a kemény valóságot, tegyük rendbe a Világunkat?
- S végül: óriásiak a társadalmi eltérések, és senki nem tehet arról, hogy a fogyasztói társadalmak ilyen mértékű jólétben élnek, és ilyesmikre költenek?

A nehéz sorsú emberek segítése, a szegényebbek felkarolása, az egyenjogúság, a kölcsönös megértés elősegítése - és sorolhatnám -, hát igen, sajnálatosan nem szexi termékek, ezekre nem lehet hasonló sikerű youtube (mint melléknév) csatornákat életre hívni. (Talán egy Black Mirror epizód szólhatna egy olyan párhuzamos világról, ahol ez a norma ;) )
Na de akkor: inkább járjon legalább ennyi szórakoztatás az embernek, ha már a globális problémák helyreállításához túlságosan kicsi az egyszerű polgár és annak "10 forintja", és nem kell keseregni mindig? Vagy azért lehetne valamilyen formán az előzőkben sorolt ügyekkel kapcsolatosan is hasonló szponzori összegeket megmozgatni a YouTube-környezetben felnövekvő új generáció edukációjára?

A listáról az én személyes kedvencem a Dude Perfect :)

forrás: dudeperfect.com

2017. december 14., csütörtök

dolgozz érte, és kortalan maradsz

Az ember más embereknek köszönhetően lehet igazán boldog. Pontosabban: a jó kapcsolatok kölcsönhatásaitól. (Persze, lehetne itt fejtegetni a saját részt, hogy mindenki elsősorban ne önmagáért, hanem másokért éljen, vagy az istenit, hogy fedezzük fel egymásban A magasabbrendűt, de ezek mit sem változtatnak a lényegen.) Ember emberré az Emberei által válik.

Hosszú évek óta hiszek ebben mélyen és elszántan. Az alábbi videót szpojlerezve, amerikai elnökké nem kívánok válni, de skizofrénné sem. S persze az is igaz, hogy - őszintén megmondva - nem szeretnék igazán agg kort megélni. De ez egy másik téma...

Megelégszem azzal, ha boldog, s ezáltal kortalan lehetek azokkal az emberekkel, akikkel időt töltök, akikkel akár egészen hosszú évek óta dolgozunk a "good relationship" fenntartásán.
Mert igen, ez minden esetben dolgos, de sebaj, szeretek dolgozni :)