indulj el: tenni az Isten felé pár lépést

2012. szeptember 17., hétfő

tenni az Isten felé pár lépést

Kárpáti Tibor - Gyöngyöt az Embernek

valami érzést
gyönyörűt, szépet
valami hangot
valami képet
napfény ecsetje
napsugár húrja
valami újat
valamit újra
valami ősit
valami égit
valami hősit
valami régit
valami földit
valami gyarlót
fagyöngyöt vágó
holdsugár-sarlót

szent dal csengését
majd a szent csendet
káoszban fogant
újjászült rendet
játékot, harcot
s a végén békét
tó mélyén alvó
tündérek képét
lelkek sebére
hófehér tépést
tenni az Isten
felé pár lépést
átlépni közben
árkot, göröngyöt
és az Embernek
szórni a gyöngyöt

http://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&v=SgghVvTXbn8&NR=1
ha nem lennének elegendőek csak a szavak

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szösszenet Archívum

Ismerős ismerősének az ismerőse
ismerhet Téged, vagy Te magad vagy,
vagy nem vagy?
Vagy vagy? Vagy-vagy? Vagy?

(...)

A Szentlélek 7 ajándéka:
1. Bölcsesség
2. Értelem
3. Jótanács
4. Tudomány
5. Lelki erősség
6. Jámborság
7. Istenfélelem

(...)

DE amiről talán kevesebb szó esik:
A Szentlélek gyümölcsei: tökéletességek, amelyeket a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéit. Az Egyház hagyománya tizenkettőt sorol föl: „szeretet, öröm, békesség, türelem, béketűrés, jóság, kedvesség, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság”
(Gal 5,22-23; vö. Ef 5,9; Jak 3,18 ).

(...)

"Miért az egy? Bár egy a lényeg.
De volt! És nincsen semmi.
Múlik a lesz, megállt a régen,
Titok: miért a lenni? Miért élni és mért nem élni?
Hisz oly mindegy a lét.
Kinyitni, becsukni? Leülni,
Állni? Minek bontani szét?"

(...)

"Romantikus lélek vagy - szögezte le kicsit megvetően Miklós."

(...)

"Amíg erő van a lábamban futni fogok, mert a Földön tanultam meg járni és így hozzá tartozom.

Amíg erő van a karomban úszni fogok, mert a vízben kezdődött az életem és így hozzá tartozom.

Amíg játék lakik a szívemben kerékpározni fogok, mert a gyermekkor boldog szabadsága lakik e két kerékben. És a játék örök.

A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kisemberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra.

A lehetetlen nem tény.
A lehetetlen vélemény.
A lehetetlen nem kinyilvánítás.
A lehetetlen kihívás.
A lehetetlen lehetőség.
A lehetetlen múló pillanat.

A lehetetlen nem létezik."

(...)

"(Isten nappalijában járva)
Nem kerülte el a figyelmét, hogy a szoba ízlésesen van díszítve, olyan rajzokkal és tárgyakkal, amelyek gyermekek által készített műalkotásoknak látszottak. Azon tűnődött, hogy vajon az asszony ugyanúgy értékeli ezeket az alkotásokat, mint bármely szülő tenné, aki nagyon szereti a gyermekét. Ez talán azt mutatja, hogy milyen nagyra értékel mindent, amit őszinte szívből adnak neki, ahogyan csak a gyermekek tudnak adni."

(...)

Ha fúj a szél… a szél előtt meghajol minden. Olyan, mintha a Szentlélek elsuhanna a fák között, s a természet meghajol, tiszteletét kimutatva előtte.
Az eső… az eső, mint mennyei frissítő mosás. Akár az öröm, akár a bánat könnyei, mint megtisztító folyam elmossák, mi előbb volt, s felfrissülést hoznak a Földnek.

(...)

Belül mindig mosolygok. S amikor írok, ezt engedem ki a kalitkájából. Legyen a kedvem éppen visszafogottabb akár, a leírt szavakba bele tudnak rejtőzni az öröm legapróbb megnyilvánulásai is.

(...)

Az élet telik, múlik, így, úgy, amúgy. Amúgy... fel kell nőni, meg kell érni. Elérni... Hosszú az út... nézzük innen.

(...)

Twenty years from now you will be more disappointed by the things you didn't do than by the ones you did do. So throw off the bowlines. Sail away from the safe harbor. Catch the trade winds in your sails. Explore. Dream. Discover.