"Abban vagyunk szabadok, amiben kontrollált formában válunk alkalmassá arra,
hogy az adottságainkat, készségeinket megéljük."

2010. május 28., péntek

Az első hivatalos Margarita

Örömmel találtam rá post-okra!!!! :) Köszi Timi, de iiiigazán nem kellett volna... csak úgy, szánalomból ?! :) :) Annamari, Te pedig vigyázz, a sorok lehet, hogy csalnak. :)

Neeem, jól vagyok :) S természetesen veszek stilisztikai órákat mindenféle neves emberektől, akiktől úgyis hemzseg ez a hely, ez a miniállam. :)
Az utóbbi napokban, ismét zajlott az élet - mily' meglepő. Talán kezdjük ott, hogy tegnap elkészítettem életem első hivatalosan felszolgálható koktéljait. Margarita (shaken) és Margarita (frozen)! Nem megyek bele a részletekbe, hogyan és miből, de annyit azért elmondok, hogy a legforgalmasabb 1-2 órában Adrian - a lengyel rutinróka bartender, akivel éppen párban vittük a pultot - eltűnt az utca túlvégén található étteremben - ugyebár az a bázis -, beszerezni egy-két szükséges alapanyagot, mint újkrumpli, patiszon, desszert sütemények, gyümölcsök és a fene tudja, miket még, így egyszer csak ott találtam magamat a pultban, egy-két ijesztőnek tűnő rendeléssel ("ticket" - mivel a pincérek a gépbe pötyögik a rendelést, amit nekünk kiköp a gép nyomtatva a pult mögött.) A kávézónak mindig van egy éppen felelős manager-je, aki hol a pincérnek, hol a bárnak kell, hogy besegítsen, vagy csak fenntartania a rendet, de alapvetően talán a legkényelmesebb és relatív "lazy" munka a helyen. Ha nem veszi magát komolyan az illető, nem kell sokat a levesbe aprítania. Nos, végül az épp aktuális - neveket majd tanulom - kénytelen volt belépni, s bizonyos dolgokat elkészíteni, mert így is elindult egyszerre az egész pult. De végül valahogyan megoldottuk, s lett belőle néhány, már korábban megnevezett sikeres készítmény ala Mark!!!! Tehát a tűzkeresztség koktél téren is megtörtént!

Hála ismét családunk egyik kedves tagjának - ma Csanádot éltesse a Jóisten sokáig névnapja alkalmából - a mai nap is egy újabb nagy eseményt hozott ide is! Ahogy Orsához kapcsolható a munkaügy :) , kedves keresztfiamhoz köthető, hogy végre valahára megérkezett az oly' áhítva várt szélessávú INTERNETünk! Tehát vége a nyüglődésnek a mobile broadband-en! Itt a korlátlan háló! Igen, ez tényleg ilyen jó érzés! :)

Ma szabadnapom volt, úgyhogy gyorsan elmentem a közeli Angel negyedbe, ami Islington mellett, vagy benne található, ez nem teljesen világos, ami egy tipikus külkerületi szórakozónegyed. Vagyis az Upper Road-on, úton, útfélen kiskocsmák, de inkább igazi pub-ok és kisebb-nagyobb éttermek. Nekivágtam néhány önéletrajzzal, s beadtam vagy újabb 6 helyre. Keresek még egy mellékállást, egy-két műszakosat, tehát kb. 8-16 órányi munkát a hétköznapokra. Ha ez is meg lesz, akkor már egészen nyugodtan tervezhetem a folytatást, s azért még közel sem arról van szó, hogy naponta 16 órákat kellene dolgozni, csak éppen kihasználom az időmet és szert teszek egy biztos megélhetésre.
Aztán tovább gurultam Angel-ből egészen Westminster-be, ahol most már egészen otthonosan mozgok, mivel a Soho is oda tartozik - úgyhogy ma bőven scooterezhettem :) , hogy megvegyem a szükséges hiányzó kényelmes pl. munkacipőt és egy új fekete vékony vászonnadrágot. Óóóó, így már egészen más lesz! :)
Nem beszélve arról, hogy a cipőmet végül az Oxford Street-en vettem meg, ráadásul teljesen normális áron, bezony! :) S most már én is Dunlop gumikon járok. :)

Este 8-ra mentem a közösséghez a templomba, akik a második szakaszukban járnak (aki érti, az érti, Neo előnyben). A liturgia elején a katotékák (ugyebár Erika :) ) összedugták a fejüket, s abban maradtak, hogy inkább egyelőre járjak a 7. közösséggel szerdánként, s ha a 6. - ezek szerint itt is 6. - a végére ér a szakasznak, akkor majd csatlakozhatok hozzájuk... jó. Úgyhogy eljöttem. Mára a közösség ennyi volt. Láttam őket. A felelősök, úgy tűnik ők azok, egy fiatal lengyel házaspár. Ők még egészen kedvesek voltak. A többiek nem erőltették túl magukat, sőt :) De ez nem az én bajom, s - tudom, tudom - nem hasonlítgatok.

Így jutottam most ide, megírtam az alábbiakat, s most feltöltök még gyorsan egy-két képet is. Hadd derüljön ki, milyen is a 347a Holloway Road.
A Webalbumban lesz néhány kép Paula-ról és Paulo-ról is.
(Az albumot elérhetitek a szöveg melletti sötétebb szalagban, a képernyő jobb oldalán, valahol lent. A képek alatt a "View My Gallery"-re kattintva már az albumnál is vagytok! Vagy ide :)
Aztán pedig megyek aludni, mert holnap vár az Arjana's Café, 9am-5pm.
Jóccakát!

1 megjegyzés:

  1. Márk! Nem versz át! Minden szavadból érződik, hogy jól érzed magad!!!! :-)
    És ez így van jól!

    VálaszTörlés