„De amikor elértem a férfikort,
elhagytam a gyermek szokásait.”
- No persze, igen, mert mindenki olyan komoly és érett, s persze csak úgy elhagyja.
- Gyermeki szokásainkon túllépve, elkezdjük gyakorolni (vagyis megvalósítani) a valódi szeretetet.
De ez nem korról, nemről, magasságról, őszbe boruló hajkoronáról szól. Ez valami belső felnőtté válás. Olyan, amire egy szent már gyermekként is képes lehet(ett). Egy Kis Szent Teréz, vagy korunk egyik fiatal boldoggá avatottja, Chiara Luce Badano.
- Nem, nem kell megöregedni, s nem kell fásult felnőtté válni. Csak képessé kell válni szeretni, éretten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése