- Legyen bárhogyan is. Legyünk fiatalok, vagy öregek, érettek, vagy kevésbé azok, amíg nem ismerjük fel, nem éljük meg a valódi szeretetet – hogy az mi –, addig nem tapasztalhatjuk meg a dolgokat a maguk valóságában.
„Ma még csak tükörben homályosan látunk,
akkor majd színről színre.”
- Mi van, ha a megváltás – az Örök Élet – egyet jelent a tökéletes szeretetettel, annak elsajátításával? Egy átlényegülésről lehet szó. De képzeljük csak el, milyen is lehetne, ha Mindenkit képesek lennénk szeretni.
… na, ezért egy átlényegülés.
- Mit látunk homályosan?
Önmagunkat a tükrökben - másokban -, és mindent, ami körülvesz bennünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése